A technológia:

•     görög szóösszetétel (techné – mesterség, logos – tan)
•     “a természetes anyagok alakítása“
•     “az ipar tudománya“
•     “módszer” valamely tudás más tudásra való lefordítására”
•     “meghatározott erőforrások meghatározott arányok szerinti kombinációja“ 

Az innováció:

•     “az innovációs folyamat hatására általában az erőforrások olyan újabb és újabb kombinációja fogalmazódik meg, amelyben a közvetlen élő munka részaránya egyre kisebb és kisebb lesz”. 

Az építéstechnológia:

•     “a fokozódó termelékenység és egyre javuló minőség elérésének érdekében alkalmazott műszakilag leghelyesebb és gazdaságos építési eljárások összessége.”
•     fejlődése egyre inkább a környezetkímélő és környezetbarát építési eljárások elterjedését is jelenti 

Az építéstechnológia tárgya, tartalma:

•     a szerkezeti anyagok technológiai tulajdonságai,
•     az anyagalakítás elvei,
•     a szállítás, tárolás, anyagmozgatás módozatai,
•     szerszámok, eszközök, gépek, automaták,
•     segédszerkezetek,
•     szervezési, ergonómiai, biztonságtechnika, környezetvédelmi vonatkozások,
•     építési módok és eljárások. 

Az építéstechnológia jelentősége, feladatai:

•     ismerete egyaránt fontos a kivitelező, tervező szakemberek és vállalkozók számára is,
•     gazdálkodó tudomány, a gazdaságos és hatékony építő tevékenység és managment eszköze,
•     energia, élőmunka és időtakarékos (azaz innovatív) eljárások kidolgozásával segíti
•     a termelékenység növekedését,
•     a minőség javítását,
•     a környezetbarát építési módok kialakulását, elterjedését,
•     az önköltség csökkentését 

az építőipari vállalkozások anyagipari, háttéripari és kivitelező építőipari feldatainak megoldása során.

az építéstechnológiák fejlesztésének területei:

•     a folyamatos építési módok alkalmazása,
•     az előregyártás (üzemesítés, prefabrikáció),
•     a gépesítés,
•     a téliesítés 

Szerkezeti anyagok, amelyekből önálló épületszerkezetek készíthetők

Alakítási módok:

•     halmazállapotváltoztatással történő,
•     képlékeny alakítások,
•     daraboló, csökkentő alakítások,
•     kapcsoló (kohéziós, adhéziós, szerkezeti) alakítások. 

Felületképzések:
esztétikai, higiéniai, anyagvédelmi (hő-, fény-, mechanikai-, vegyihatások illetve korrózió elleni), mechanikai-, vegyi-, anyagfelhordásos, vagy kombinált eljárással készülő.

Szerszámok:
az emberi kéz pótlására, támogatására szolgáló kézi- vagy gépi működtetésű eszközök.

Gépek:
emberi irányítású gépi (motorikus, hidraulikus, pneumatikus ,…) működtetésű, önálló művelet elvégzésére alkalmas kézi-,mobil-, v. stabil eszközök, berendezések.

Automaták:
az ember által programozott, ellenőrzött működésű önálló műveletsor, vagy munkafolyamatok elvégzésére alkalmas gépek, berendezések, illetve ezekből álló rendszerek. 

Folyamatanalízis

Az építő tevékenység folyamata működésének anyagi és szubjektív feltételei a(z)

•     építőanyagok (szerkezeti anyag)
•     környezeti adottságok, korlátok
•     munkaeszközök (szerszám, gép, automata
•     munkaerő (fizikai és szellemi kapacitásaival, ergonómiai korlátaival)
•     technológiai ismeretek
•     vezetés
•     szervezettség

Az építő tevékenység folyamatai

•     kész építményeket eredményező építési folyamatokból, ezeken belül
•     épületszerkezeteket, építőelemeket, félgyártmányokat előállító munkafolya-matokból, ezeken belül
•     adott munkahelyen, azonos munkadarabon, azonos eszközzel végzett műveletekből, ezeken belül
•     egy dolgozó (v. automata) által mérhető időtartam alatt végzett műveletelemekből, ezeken belül
•     a cselekvés legkisebb elkülöníthető részeit képező mozdulatokból állnak.

A komplex munkafolyamat több egyszerű munkafolyamat (fő- vagy alap és kisegítő folyamatok) integrációja.

A természetes folyamatok pusztán természeti (fizikai, kémiai, stb.) hatásra (a munkafolyamatok között technológiai szünetként jelentkezve) mennek végbe.

A technológiai sorrend a munkafolyamatok és a technológiai szünetek ésszerű, jól szervezett egymásutánja.